választási csalás – Tágabb értelemben választási csalásnak nevezzük azokat a szándékos cselekményeket, amelyek megsértik a választási rendszer szabályait annak érdekében, hogy a választás végeredménye – az elkövető számára előnyös módon – eltérjen a választás tényleges eredményétől. Kisebb-nagyobb választási csalások a világ minden orszá­gában előfordulnak. Tóth Zoltán, az Országos Választási Bizottság ko­rábbi elnöke nyomán a választási csalások két típusba sorolhatók: a nem demokratikus rendszerekben, illetve a demokratikus rendszerekben tör­ténő csalásokra. Előbbi esetben a hatalom birtokosai követik el a csa­lást, és ezek orvoslására nincs lehetőség. Utóbbi esetben viszont bár­mely politikai szereplő elkövetheti a csalást, és ezek többségét a válasz­tási ellenőrző szervek képesek felderíteni. Az orvosolhatóság szempont­jából primitívnek nevezzük az utólag könnyen tetten érhető csalásokat (pl. szavazólapokkal történő visszaélések), intelligensnek pedig azokat a cse­lekményeket, amelyekre csak nehezen, vagy egyáltalán nem deríthető fény (pl. mandátumvásárlás, kampánycsend megsértése). Szűkebb érte­lemben Magyarországon a választási csalás a választási eljárásról szóló szabályok megsértését, illetve a büntető törvénykönyvben meghatározott, a választás, a népszavazás, a népi kezdeményezés rendje elleni bűncse­lekmények megvalósítását jelenti.