kormányprogram – A rendszerváltást követően közjogi szerepük mi­att a kormányprogramok a magyar politikai rendszer nélkülözhetetlen elemévé lettek. Az Országgyűlés egyszerre szavaz a kormányprogramról és beterjesztőjéről, a miniszterelnök-jelöltről, így ez a döntés hozza létre a kormányt – 2006. június 9-én a második Gyurcsány-kormányt. A kor­mányprogram a megalakuló új kormány tervezett döntéseit, illetve azok elvi-ideológiai hátterét tartalmazza. A konkrét tartalomról azonban nincs előírás, így az 1990 óta választásról választásra változott. Az Orbán-kor­mány (1998–2002) programjával kezdődően felértékelődött a kormányprog­ram kommunikációs szerepe: a kormányoldal részéről a dokumentum az önmeghatározás fontos eszköze lett, az ellenzék részéről viszont állandó hivatkozási alap a megígért, de elmaradt döntések számonkérésekor. A kormányprogramok tartalma mellett így egyre nagyobb jelentőséget ka­pott a kormányprogram néhány szóban megfogható üzenete. A választók túlnyomó többsége ugyanis a kormányprogramból csak a hírekben megje­lenő elemeket, ígéreteket, terveket és szlogeneket ismeri. A kormány­programnál általában nagyobb figyelem övezi a megalakuló kormány új tagjait, kivéve, ha a várakozások sürgős intézkedésekre, átfogó reformok­ra irányulnak.