államreform – Az állam szervezetének és szerkezetének átalakítá­sa, megújítása a 2006-os magyarországi országgyűlési választásokat kö­vetően a politika és a közélet előterébe került. A megújulás, az átalaku­lás igénye rendszerint válságközeli időszakokban merül fel, amikor mar­káns változásokra van szükség. Így a reformok ezekhez a történelmi pil­lanatokhoz kötődnek. Ilyen volt például a magyar történelem során az 1825-ös év, amikor – tizenhárom év után – Bécsben összeült az ország­gyűlés, s ezzel kezdetét vette a társadalmi-politikai átalakulás idősza­ka, a reformkor. Ilyenek voltak az 1989/90-es esztendők is, amelyek át­vezették Magyarországot a szocializmusból a demokráciába; és ilyennek bizonyulhat a 2006-tal kezdődő időszak, amikor a második Gyurcsány-kormány kormányprogramjában elsődleges célul tűzte ki az államrefor­mot. Ez magában foglalja mind a politikai, mind a közigazgatási intéz­mények működésének racionalizálását, költséghatékonyságuk javítását. Mint minden reform, az államszervezet átalakítása is komoly feszültsé­gekkel jár. Az államreform kinyilvánított és óhatatlanul konfliktusokat ger­jesztő céljai között szerepel a közigazgatásban dolgozók létszámának mérséklése mellett a választott politikai tisztségek csökkentése is.