határfelületi kémia – a kémia azon területe, amely az anyagok két kü­lön­böző fázisát elválasztó felületen, az ún. határfelületen lejátszódó jelen­sé­ge­ket vizsgálja. A határfelület kialakulhat szilárd anyag és gáz (vákuum), szi­lárd anyag és folyadék vagy egymással nem elegyedő folyadékok (pl. olaj, víz) között. A határfelületen a molekulák más energetikai állapotban vannak, mint az anyag belsejében, ezért ott sok olyan kémiai reakció is lejátszódik, amely az anyag belsejében nem. A vegyipari folyamatok jelentős része is ha­tárfelületi reakciókon alapul: az ún. katalizátorok ennek révén segítik elő az egymásra máskülönben nem vagy csak nagyon lassan reagáló anyagok közti reakciók beindulását. Ilyen határfelületi reakciók játszódnak le például az autókban is, amikor a katalizátor segíti, hogy a kipufogógáz káros égés­ter­mé­kei ártalmatlan anyagokká (pl. a szén-monoxid szén-dioxiddá) alakuljanak. 2007-ben a kémiai Nobel-díjat a német Gerhard Ertl kapta a határfelületi re­akciókkal kapcsolatos alapvető kutatásaiért. Kísérleteket folytatott az ammó­nia nitrogénből és hidrogénből történő szintézisével, az ún. Haber-Bosch el­járással is, amely igen fontos a vegyipar számára, hiszen az ammónia a mű­trágyák alapanyaga.